Elérehetőségeink:

Cím: 1046 Budapest, Erdősor u. 1. Tel.: +36 1/233-1414    6. körzet A tanácsadó által szervezett foglalkozások

• Babaváró tanfolyam Babamasszázs és csecsemőápolási tanfolyamot indítunk várandós mamáknak az Erdősor utcai tanácsadóban. Korlátozott létszám miatt bejelentkezés szükséges!

Várható témák: babamasszás, babakelengye, gyermekágy időszaka, bőrápolás, fürdetés, szoptatás      

• Babamasszázs, Szeretet, Érintés, Harmónia! A masszázstanfolyamok csoportfoglalkozás keretében indulnak, ahol a kismamáknak lehetősége nyílik megtanulni az ösztönösen is ismert, ám ily módon biztonsággal alkalmazható masszázstechnikát. A résztvevőknek a gyermek három hónapos korától ajánlott beiratkozni a tanfolyamra, de az itt elsajátítottakat kortól függetlenül lehet használni a későbbiekben. A tudományosan is megalapozott program során a kisgyerekek nyugodtabbak lesznek, de jó hatással van a masszírozás az immunrendszerükre, segíti emésztésüket, csökkenti a kora csecsemőkori hasfájásos panaszokat, és az izomzatot is erősíti. A tanfolyam a kezdő szülőknek segít abban is, hogy legyőzzék a gyermekük megszületése utáni első idők bizonytalanságát. Az ösztönös simogató mozdulatok ugyanis az egy hónapos kurzus után biztossá, tudatossá válnak. A már várandóság alatt elkezdődött kötődés még mélyebbé, meghittebbé válik. Az emberi kapcsolatokban fontos szerep jut az érintésnek. A bőr fontos érzékszervünk, ezért a gyengéd simogatás rendkívüli tapasztalattal gazdagítja a masszírozásban résztvevőket. Egy szeretetteljes érintés sokkal kifejezőbb, mint bármilyen szó. Ereje abban van, hogy bárki elsajátíthatja, egyszerű, és nincs szükség drága eszközökre, csak a saját kezünkre. Az öthetente induló csoportfoglalkozásra előzetes bejelentkezés szükséges. Várok minden anyukát és apukát, akik szeretnék ezt az élményt megtapasztalni.

Pollák Gabriella Védőnő, csecsemőmasszázs oktató Baba-Mama Klub Foglalkozásainkat havi rendszerességgel, kiscsoportos rendszerben, játékos keretek között, családias hangulatban rendezzük meg a szülői igényeknek megfelelő témában.

Csecsemők és kisgyermekek téli öltöztetése

Az öltöztetés célja a test védelme a külső hőmérséklet ingadozásától és az egyéb fizikai behatásoktól. A szervezet az állandó hőmérsékletét külső segítség nélkül nehezen vagy egyáltalán nem tudja fenntartani. A mi éghajlatunkon emberi test és a levegő hőmérséklete között általában jelentős különbség van. Ezt a szervezet hőszabályozással egyenlíti ki. Szervezetünk folyamatosan alkalmazkodik a külső hőmérsékleti viszonyokhoz, így a téli hideg időjárás szélsőségeihez is. A csecsemők és a kisgyermekek hőszabályozása, /hőtermelése – leadása/azonban még éretlen. A levegőztetés serkenti a hőszabályozás munkáját, ezáltal annak működése finomodik, annál könnyebben tudja elviselni a külső hőmérséklet ingadozásait. Ha a szervezet edzetté válik, könnyebben ellenáll a fertőzéseknek, ezért a felnőttek szervezete már jobban elviseli a hőingadozást. A téli időjárás, a jeges eső, hó s a sokszor együtt érkező viharos, hideg szél megfelelő védelem, ruházat nélkül kihűléshez, a hőszabályozás zavarához vezethet. A hideg idő miatt szervezetünk fokozott veszélynek van kitéve. A helytelen vagy hiányos öltözet kisgyermekeknél gyakran okoz náthás, hurutos, meghűléses betegséget. Mégsem csak emiatt vagyunk gyakrabban betegek ősszel és télen. Önmagában a hideg nem okoz náthát vagy influenzát. A hideg és magas páratartalmú levegőben azonban könnyen terjednek és szaporodnak a felső légutak betegségeiért felelős kórokozók. A napfény hiánya, a kevesebb mozgás, a vitaminokban és ásványi anyagokban szegényebb táplálkozás az immunrendszerünket meggyengíti, így viszont már fogékonyak leszünk a betegségekre. Az öltözet akkor célszerű, ha anyaga megfelelően hőszigetelő, könnyen tisztán tartható, megfelelő a nagysága, szabása, anyaga. És nem utolsó sorban a színe, fazonja igazodik a gyermek korához, egyéniségéhez. Fiziológiai és esztétikai követelményeknek érdemes megfelelnie a ruházatnak. Ilyen például a hőszigetelő képesség, ami biztosítja a szervezet hőegyensúlyát. Optimális ventilációt, légáteresztést biztosít, hogy szükségszerűen elősegítse a hő és a test izzadásával keletkező nedvesség elvezetését. Az ember veleszületett tulajdonsága a szépre való törekvés, a kor követelményeinek, szokásainak, divatjának megfelelően. A hőszigetelés mértéke függ a ruha alapanyagától, nagyságától, szabásától a feldolgozás formájától, a rétegek számától. Azok az anyagok melegebbek, amelyeknek laza az alapszáluk és bolyhos felületűek. A vízhatlan anyag havas, esős időben elkerülhetetlen. A mai korszerű gyártási technikák mellett nem kellemetlen viselet, nem akadályozza a test természetes párolgását. A hidegben a többrétegű öltözet fokozott védelmet nyújt, mert a rétegek közötti levegő igen jól szigetel. A legalsó réteg nagyon fontos, talán téli öltözetünk legfontosabb rétege. Télen elengedhetetlen a szárazon tartás, ezért muszáj, hogy a legalsó rétegnek megfelelő ruhaneműt válasszunk. Olyat, amely felszívja és elpárologtatja a nedvességet. A középső réteg segít megőrizni a meleget, ezért hőtartó rétegnek is nevezzük. Ebben a rétegben könnyű, polár anyagokból készült darabokat viseljünk! A téli ruháknak melegeknek kell lenniük, de ne legyenek nehezek. Felső réteg az időjárás függvénye, hiszen itt a szélálló dzsekiről, kabátról van szó. Ez elengedhetetlen a hideg téli szél ellen. Tapasztalati tény, hogy a sötét ruhák elnyelik a fényt, így melegebbek. Rosszul véd a túl nagy, illetve a túl szoros ruhadarab. A jó gyermekruha könnyen tisztántartható. Pamut vagy könnyű len anyagból készülnek. A műszálas anyagok inkább kerülendők, mivel a csecsemők és a kisgyerekek bőre érzékeny. A selymek nehezen kezelhetők, ezért használatuk nem ajánlatos. A kisgyermek bőrén, a zárt ruházat alatt is gyakrabban vesszük észre a finom, aprólemezes hámlást, piros alapú, száraz foltokat. Az arra hajlamos, érzékeny bőrűek bőrszárazsága viszketést eredményezhet. A könyök és a térdek hajlataiban gyulladásos vakarási vonalakat, hegeket, esetleg ekcémás felszíneket láthatunk. Ezeket az elváltozások az illat és színezékmentes zsírozókkal kezelhetők. A gyermekruha nagysága és szabása olyan legyen, hogy mozgását ne gátolja, sehol ne szorítson, és ne legyen kényelmetlen. Mivel a gyermek legfőbb tevékenysége a mozgás, ennek figyelembevételével érdemes a ruhatárat kialakítani. A célszerűségi szempontokon túl gondolni kell arra, hogy a csecsemő igen gyorsan fejlődik, ezért csak a legszükségesebb, megfelelő méretű ruhadarabokra van szükség. Ha több számmal nagyobb ruhába öltöztetjük, akkor akadályozza őt, ezáltal gátolja egészséges motorikus fejlődésében. Sőt a baleset esélyét is növeljük. Fő a biztonság, óvjuk a veszélytől! Kerüljük a kihúzható madzagot, lenyelhető műanyag végeket, kicsi gombokat. A rosszul bevarrott cipzár felsértheti az áll finom, vékony bőrét. Praktikus megoldás a tépőzár, a patent alkalmazása. Színe és formája feleljen meg a gyermek korának, nemének és egyéniségének. A klasszikus elmélet szerint a világos bőrű, szőke hajú kisgyerekeknek az élénkebb színek, a sötét hajú gyerekeknek pedig a halvány színek a kedvezőbbek. A mai árukínálat olyan széles skálán mozog, hogy a szülők bőven válogathatnak a család elvárásának, az ízlésének és anyagi helyzetének függvényében. A megfelelő színű, divatos, szép öltözet fejleszti a csecsemő és a kisgyerek esztétikai érzékét. Akkor is tanul, amikor csak nézelődik. Öltöztetés közben mód nyílik újabb ismeretanyag átadására. Fejlesztjük a szókincset, tudatosítjuk a testképet. Alakítjuk higiéniás érzékét, hozzászokik, igényli a tisztaságot. Az öltözködés az önállósodás jó alapja. Szívesen próbálkoznak egy-egy ruhadarab fel vagy levételével. Ilyenkor a türelem nagy kincs, mert ez viszi előre a folyamatot. A gyerekek öltözködési önállótlanságának legtöbbször az az oka, hogy a felnőttek letörik a kezdeményezést túlzott féltésből, vagy türelmetlenségből. Újszülött korban fokozottan kell ügyelni az öltöztetésre, a fent említett éretlen hőháztartás miatt. Egyszerűen, a tarkó illetve a tarkó tapintásával lehet ellenőrizni, hogy melege van e. A szoba hőmérséklete napközben 22-24 C optimálisan. Vékony takaróval mindig takarjuk a hónaljától. A túlöltöztetés is káros hatású. A szabadban overál védje a hidegtől, lehetőség szerint végig cipzáras. Ez könnyíti a használatát. A sapka akkor jó, ha a fülére simul, nem szoros és nem csúszik le. A mai változatok általában nagyon puha, bolyhozott kelméből készülnek, így nagyon kellemes a viselésük. A kesztyű fazonja kisded korig az ujjak nélküli forma, védi a kéz érzékeny bőrét a hidegtől. 3 éves korig a fő tevékenység a mozgás, a játék. Laza ruhadarabokat használjunk, amelyeknek gumis a derekuk, nagyok a gombjaik és tépőzárral rögzíthetők. A póló vállnál patentozódjon, vagy elég nagy fejnyílása legyen. Ezek a ruhadarabok kedveznek az önállósulási törekvéseknek is. Kabát vonatkozásában a könnyen feladható, derékrészt takaró változat a praktikus. Igen fontos, hogy a cipő megfelelő legyen mind hosszában, mind szélességben. Elöl, egy centiméter résznek kell maradnia a leghosszabb ujjat számítva. A másik megállapítási mód, ha teljesen előrenyomjuk a lábat, ameddig lehet, a saroknál beférjen egy felnőtt ujj. A rosszul illeszkedő cipő maradandó károsodást okozhat a lábban, különösen gyermekeknél. Olyan cipőt kell választani melynek erős, de könnyű, hajlékony a talpa és puha felsőrésze. Bokánál magasan záródik, stabilan tartja a lábat. Manapság leggyakrabban javasolt, 2 éves kortól a supináló, kívülről a saroknál megemelt modell. Az óvodában váltóruha ajánlott. Esetenként több is, ha bármi „baleset” történne. Itt az önállóság nagy teret kap, ezért fontos, hogy egyedül tudja, könnyedén fel és levenni a ruháit. A sapka szintén megkötős, fület takaró legyen. A kesztyű egy ujjas, lehetőleg vízhatlan. Esős idő esetén praktikus a gumicsizma. Ebben bele lehet menni a pocsolyába, ami valljuk meg, nagy élmény! Serdülőkorban szülői ellenőrzés alatt van még az öltözködés. Viszont gyakori, hogy sem az időjáráshoz sem az alkalomhoz nem megfelelő viseletet választanak. Ez konfliktusforrás a javából! Ebben az életkorban fontos a közösséghez tartozás. A tagok valamilyen közös értékrendet követnek, és ettől eltérni egyenlő a kirekesztéssel. Vagy csak magáért a lázadás érzéséért nincs begombolva a kabát, nincs a fejen sapka és a kesztyű a táskában lapul. A stabil családi háttér biztos támasz ebben a nehéz korban. A divatos modellek, a minden igényt kielégítő hatalmas választék talán enyhítheti ezt a problémát. Pollák Gabriella  

A játék örömforrás és tanulás 2. rész

Életkor, mozgásforma, játékok 0-3 hónap A csecsemő első játéka a saját keze, hetekig érdeklődésének legnagyobb részét ez köti le. A játékfejlődés kezdete, hogy hadonászik vele, anélkül hogy tudna róla, hogy ezek a saját tartozékai. Nézegeti, kóstolgatja őket. Az újszülött első hónapjaiban a látáson, halláson, tapintáson keresztül ismerkedik a környezetével. Ebben a korban a baba élvezi a színes, mozgó, figyelemfelkeltő tárgyakat, közelről szemléli azokat. Az első hónapban nincs szükség sok játékra, inkább beszéljünk és énekeljünk hozzá, jelenlétünk és a sok teskontaktus a legfontosabb. Ezért simogassuk, becézgessük, közben mondókázhatunk és énekelhetünk neki, hallgathatunk vele zenét. A gyakran hallott hang megnyugtatja, biztonsággal tölti el. Ne feledjük, hogy 10 percnél hosszabban még nem tud figyelni a baba, elfárad, ilyenkor ne erőltessük tovább a játékot. Ha a tárgyakat lassan mozgatjuk látóterében, követi a szemével. Ha a mozgatás túl gyors vagy a távolság miatt nem látja élesen, hamar elveszti az érdeklődését, ha szem elől téveszti, rögtön el is felejti a tárgyat. Első játéknak legalkalmasabbak: színes kendő, csörgő, puha, sípoló játékok, szabadban a fa alatt az ágak mozgása. Megoszlanak a vélemények, hogy a csecsemő folyamatos foglalkoztatása helyes-e vagy sem. Az biztosan pozitív élmény, ha a szülő beszél csecsemőjéhez a gondozási folyamatok közben és szinte állandóan. A tartalom nem lényeg, – lehet ez versike, vagy akár az elmúlt nap történései – csupán a hangsúly, a dallam, az ütem. Néha magára kell hagyni a babát, nem szerencsés, ha minden pillanatát lefoglaljuk. Időt kell adni, hogy felfedezze a környezetét, szórakoztassa saját magát. 3-4 hónap Megpróbálja jobban bemérni a tárgy távolságát, de még nem mindig sikerül. Hason határozottan kitámasztja magát, fejét tartja. Hamar elfárad. A játékok minél változatosabb alakúak, felületűek, színűek legyenek. Egyszerre több, vagy akár minden érzékszervet megdolgoztat. Hosszú láb, hosszú fül, ami jól rágható, fogható. Szájába veszi, nyalogatja, rágja, tapogatja, kaparja, forgatja, figyeli. Felfüggeszthető, püfölhető játékok igazán figyelemfelkeltő jellegűek. A jó csörgő hangja kellemes, váratlan hangja sem ijeszti meg a gyermeket. 4-6 hónap A baba most már majdnem minden tárgyra összpontosítani tud, bármilyen távolságra legyen is tőle, az elmozdult tárgyat követni tudja a tekintetével. Odanyújtja a karját és a kezét, ahol a tárgy van. Ügyeljünk, hogy ne legyenek kemények, nehezek, mert gyakran fejbe csapja még magát. Hosszú ideig a tapogatás, a játékok egyik kézből a másikba átvevése, rázása, tolása, ütögetése a játéka. Közben a változatos testhelyzetek jellemzik. A kúszás és gurulás időszakában jók a labda, kugli, eldőlt pohár, műanyag flakonba bezárt színes kövek, vagy gombok, ami gurulhat, és mozgásra csábítja a gyerekeket. Gurulni, kúszni és mászni fog majd a játékok után. 7-8 hónap A hetedik-nyolcadik hónapban kezdi használni az ujjait, ha meg akar fogni vagy tartani valamit. Ül, ha megtetszik neki valami, érte nyúl, egyik kezéből átveszi a másikba. Kedvenc elfoglaltsága közé tartozik a tapsolás, bújócska, labda gurítása, kemény lapú könyvek lapozása. Kisebb akadályok legyőzése pl. tömött párna is jó szolgálatot tesz a mozgásfejlődésnek. Ne rakjuk a keze ügyébe a játékot, másszon érte. A távolság legyűrése, a játék megszerzése motiválja. 9 hónap Kilenc hónapos korában pedig általában olyan finoman szabályozza már ujjainak mozgását, hogy a mutató ujjával rá tud bökni valamire. Zenélő, zajos játékokat tenyérrel csapkodva az önállóan végrehajtott feladat élményét nyújtja. Élvezi, ha újból és újból meghallgathatja ugyanazt a dallamot. Erre a célra használhatók a foglalkoztató asztalok, melyeken többfajta gomb, billentyű, figura ad ki különböző hangot. Szereti az olyan játékokat, amik „csinálnak” valamit. Mivel a baba lelkesen pakolgatja ki-be a kisebb tárgyakat a nagyobba, adjunk neki bármilyen dobozt, kisvödröt, kistálat, és bele való kisebb tárgyakat. Ügyeljünk, hogy ezek ne legyenek olyan kicsik, amiket véletlenül lenyelhetne. Játszunk vele „kukucs” játékot, adom – veszem” játékot. Ezek a kapcsolatteremtés első játékai. Olyan használati tárgyakat is adjunk a kezébe, amit a konyhában használunk. Fakanál, műanyag tál, tölcsér, melyek nem veszélyeztetik testi épségét. Mindenféle anyagból készüljenek, fa, fém, textil, hogy segítsük az érzékszervek működését, a környezetének megtapasztalását. 12 hónap Mivel közlekedik a lakásban, érdemes balesetmentessé tenni a környezetet. Húzogatja a fiókokat, nyitogatja a szekrényajtót. Figyelme nem tartós, ezért hamar megunja a játékot, máris nyúl a következőért. 2 kockát egymásra épít, viszont sokkal érdekesebb felborítani a megépített tornyot. Mondókák segítségével megtanulja a saját testrészeit. Gyakorló játékai közé tartozik, amikor eljátszik a hangokkal, szavakkal, halandzsamondatokkal. Ennek a kornak meghatározó tanulási formája az utánzás. Amit szavakkal nem tud elmondani, azt a játékával fejezi ki. A példaképek, a modellek mi vagyunk! Ez nem kis felelősséggel jár! A legtöbb szülő hajlamos tengernyi játékot összevásárolni. Ám csak a töredékével játszik a kisgyermek. Mindig vannak kedvencek, a többi csak arra jó, hogy átessünk rajtuk, és naponta többször el kelljen pakolni. 4-5 fajta játéknál nem érdemes többet a polcon tartani. Kéthetente cserélni lehet a félretettekkel, így azok is az újdonság erejével hatnak. A gyermekek számára a játék egy örömteli, kihívásokkal és sikerélményekben gazdag tevékenység, nagyszerű feszültség-levezető eszköz. Pollák Gabriella védőnő A játék örömforrás és tanulás 1. rész A játék nem életkorhoz kötött, mindegyik fejlődési szakasznak megvan a jellegzetes tevékenysége. Nagyszüleink idejében nem volt központi kérdés a baba játéktevékenysége. Ösztönösen és az adott lehetőségeken belül biztosították a gyerekek szórakoztatását. Manapság a tudatosan nevelő szülők minden lehetőséget megragadnak gyermekük optimális fejlődése érdekében. A kezdetektől fontosnak tartják a játékot, keresik a megfelelő játékszereket, és a változatos babaprogramokat. Ezekből hatalmas a kínálat, és nem egyszerű kiválasztani a megfelelőt. A mai szülők már tudják, hogy a gyermeknevelést nem csak a megfelelő testi gondozás és táplálás jelenti, hanem a szellemi fejlődés biztosítása is. De valójában mi is a játék és mik a jó játékok a gyerekek számára? A játék a gyermek legfontosabb dolga, fejlődésének alapvető jelentőségű tevékenysége. Kivételes nevelési lehetőség, a szocializáció elősegítője. A tanulás kezdetének tekinthető, közben rengeteg tapasztalatot szerez. Játszani sokféleképpen lehet. Egyedül, vagy csoportosan, kint vagy bent, önállóan, vagy irányítva, játékkal vagy játéknak kinevezett dolgokkal. Fejleszti a nagymozgásokat, a manipulációt, motoros készségeket, a mozgás biztonságát. Ezeken túl a gondolkodás, térérzékelés, figyelem, emlékezés, mennyiség és számfogalom kialakulását teszi elérhetővé. A szociális tanulás létrejöhet utánzással. Az utánzás a gyermeki személyiségfejlődés igen fontos eszköze. A kisgyermek így sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különböző viselkedésformákat. A gyermek utánozza szüleit, később kortársait, és ez megjelenik játékában is. Az legyen a célunk, hogy örömmel és önként vegyenek részt a játéktevékenységben. Mindig korának és fejlettségének megfelelő színvonalú feladatok elé kell, hogy állítsuk a gyerekeket, melyekkel önállóan boldogulnak. Ha ugyanis az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni képességeit nem vesszük figyelembe, az esetleges kudarcok szomorúvá, dühössé, bizonytalanná, majd visszahúzódóvá tehetik őket. Ezzel szemben a sikerélmény erősíti a gyermek önbizalmát, bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A kisgyermekek domináns tevékenységének tekintett játék ugyanakkor az utóbbi években óriási üzletté is vált. A gyermekek, illetve a szülők saját kezűleg alig készítenek játékokat. Ma már egész iparág foglalkozik a különféle minőségű játékok előállításával és üzletszerű terjesztésével. A divatos játékok nem mindig felelnek meg az elvárható követelményeknek. A játékok akkora választékban állnak a rendelkezésünkre, hogy nem könnyű eldönteni melyik a legjobb a gyermek fejlődése szempontjából egy adott életszakaszban. Gyermekjátékot csak megbízható szakboltban érdemes vásárolni. Vigyázzunk, hogy anyaga, színezése és konstrukciója egészségügyi, valamint baleseti szempontból megfelelő legyen! Mivel a baba mindent a szájába vesz, vigyázzunk arra, hogy a levehető, szétszedhető alkatrészeket ne tudja lenyelni, ne sérthesse meg magát vele. Pollák Gabriella – védőnő Jogszabályi háttér: 26/2014.(IV.8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 5/1997.(XII.18.) NM. rendelet az egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról 26/1997.(IX.3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 8/2002.(X.4.) ESZCSM rendelet az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező áráról, valamint a támogatás elszámolásának módjáról 49/2004.(V.21.) ESZCSM rendelet a területi védőnői ellátásról 33/2006.(VIII.23.) EÜM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet módosításáról.